„ Volt itt mindig , aki bátran szólt

   mindig voltak nagyot álmodók,

   a nincsből is várat építők,

  az el nem csüggedők.”

63 évvel ezelőtt 1956. október 23.-án, Budapest utcáin végig söpört a szabadság vihara. A megfáradt, nélkülöző nemzet nem volt hajlandó tovább tűrni a szovjet hatalom elnyomását. Tudták, számukra nincs máshol hely, itt élniük, halniuk kell. A haza védelme áldozatokkal járt, sokan egzisztenciájukkal, sőt életükkel fizettek. A forradalmárok ma is példát adhatnak, hisz egy olyan szabad hazáért haltak meg, amely szuverén és maga dönt a saját sorsáról.

„ Bárcsak értenénk a múlt intő szavát,

  Az égre vésett jelzést

  Mit csak szívünk lát!”

2019. október 22.-én, este 6 órakor a Pókaszepetki Festetics Kristóf Általános Iskola 8. osztályos tanulói nemcsak az előadás színhelyét öltöztették ünneplőbe, hanem szívüket, lelküket is. Hosszú hetek kitartó munkája érett be, melyet Havasi Balázs lélekemelő zongorajátéka fűszerezett. Tanítványaim színészekhez méltó komolysággal adták elő a jeles napon történteket. A tánc, a zene és a haza, valamint a forradalom jelképei kaptak kiemelt szerepet a műsorban. Az esti előadás meglepetése egy árnyjáték volt, melyet nagy tapssal jutalmazott a hálás közönség. Mint minden műsorban, most is igyekeztem új megoldásokkal, eddig nem látott koreográfiákkal elkápráztatni a jelenlévőket. A sok-sok dicséret, gratuláció meggyőzött arról, hogy idén is sikerült méltó módon megünnepelni október 23.-át. 

„Ez az otthonunk, itt kell élnünk

múltunk és jövőnk,

minden hozzá fűz,

álma bennünk testet ölt.”

A cikk írója: Sabján Szilvia

a Pókaszepetki Általános Iskola tanára,
a 8. osztály osztályfőnöke

A műsor képeit ide kattintva nézheted meg.